A kezét nézze

A kezét nézze mondta
Heidegger Kierkegaardnak
Hitlernek a kezét kell nézni
Heidegger szerint szép ilyen
egyszerű azt mondják
tájékozatlan volt de
mi van ha nem akkor
az egészet újra kell írni
nekünk a Don-kanyart
szegények mindent újra kell írni

A járását kell nézni Ottliknak
de őt nem kell újraírni mert
nála minden imbolyog a feje
a lába a mondatok mert
nála nem kell félni attól hogy
a szép valójában rút de
tulajdonképpen miért is

Az egész lélek témát kell
újraírni azt hogy valójában
tökre testi dolog van megmozdul  
remeg megnyugszik a sejtek
jobban tudják mi is ez

Az öreg földrészt kell újraírni
fejből tudom a körvonalait
a történetét nem is írták meg
rendesen pedig épp ideje

Az egész írás dolgot kell újraírni
a kezét nézzed meg ahogy ül
folyton azt gondolja ez e
legforradalmibb forradalom
azt gondolja folyton ez már
az örökkévalóság pedig
délután négy van és
még ülni se tud rendesen

Nem is igazából a kéz
dolgot kéne újraírni
a kéz írja hogy milyen a kéz
nem is újra írni csak elkezdeni
látni megfigyelni a kezemet
elég jól ismerem és értem
mit csinál és miért
és most rájöttem hogy
szerintem szép a kezem

Különben nekem kerek anélkül is

                                                     Nem Nulla Máriónak

Rettenetesen utálom ezt a giccset hogy
nem menni nem csinálni nem gondolni
mert csak mondja mondja rettenetesen
csinálja én azért is csak utálom ahogy van
és a dühöm úgy van hogy majdnem nincs is
úgyhogy részemről csak úgy mindegy
lenni nem lenni menni nem menni
de közben van itt valami mint valami
szent micsoda komolyan de
pont ott esz a fene esz a méreg
nekem a testem a testemtől tudom
amit tudok de nem hallom csak
valahogy tőle tudom mindent
tudok amiből a dolgok vannak
meg az egész rothadást hiába hazudnak
mindent tudok viszont belém mászott valami
meg hozzám dörgölőzik olyan mintha
borzasztóan viszketne körülöttem meg
mindenki néz a nagy hülye szemével
én meg csak annyit tudok
azt hiszem örökké fogunk élni
remélem nem fognak örökké hozzám
dörgölőzi a nyálkás hideg testükkel
meg kimennek belőlem bánom is én
mit csinálnak az egész világgal
folyton úgy csinálnak mintha
elegem van abból hogy úgy van mintha
a végén mindig agresszív leszek
rögtön az elején

Elmémnek égi harmat

A ködben nem látom a partot
Alig mozog alul a víztükör
Körbevesz tengernyi égi tejföl 
Hófehér a tejfehér fölött

A víz alatt az oszladozó kékben
Ébredezve halraj énekel
Halk csobbanása evezőcsapásnak
Remegés a ladik oldalán

Nyilván tudom hogy felszáll majd a köd
Nyilván tudom hogy látni majd a partot
Látni majd néhol halak hátát
A part felett a felkelő napot

Most mindezt szívem kész magába szívni
Elmém békéje könnyeket fakaszt
Kelteget egy jóleső bizsergés
Minden reggel megébred a szépség
Szívem mélyén tudtam mindig is

Égi s földi víz és könnyű pára
Elmémnek égi harmat
Szívemnek végső szent vigasz

Két hű szív

Zsoltnak, Katának

Nem adod fel a szemedben látom
Keserűség undor félelem
Ostromol harag öreg barátom
Csillapul e még a gyötrelem

Voltunk gyerek miénk volt a város
S miénk volt az egész délután
A térkép lassan összeállt fejünkben
Kártyát vetünk a bölcsek asztalán

Talán valami író életében 
Olvastam hogy a lángész öreg
Mindent megírt hetvenhét kötetben
Elméjét a téboly ette meg

S a gróflány akit annyian szerettek
Költők múzsája szende kék szemek
A falun túl a régi kúriában
Ápolja őt kézfeje kortalan

Nem adod fel a szemedben látom 
Ne dühöngj csak írd a könyveid
A térkép lassan összeáll fejemben
A hű szív őrzi így barátait

Tele ürességgel

ti fák mit aggodalmaskodtok
kezetek az égig ér ti felhők
tele vagytok harmattal ti
kavicsok tele vagytok tűzzel
ti öreg fáradt folyók
tele vagytok
ürességgel

Miatyánk

Mikinek

Miatyánk ki vagy az örök percben
széjjelragyogj törj be fényben
áradj szét emelj fel vegyél körbe
teljességed vidd már végbe
etess éhséggel itass szépséggel
táplálj földre hulló fénnyel
zuhanj közénk mint a veszett bűnös
zuhanj mélybe aludj tűzbe
légy báb lepke költözz földre Szűzbe
minden mocskunkat töröld le végre
hogy tudjunk veled örökre élni
általad rosszat eltörölni
és ha jön az aljas gaz gyilkos óra
elbuknánk kísértő szóra
légy erősebb minden gonosznál
igaz szabadság ki szóltál



szakszerűn keményen

Drága jó doktornő
térden állva kérem
turkésszon az agyamban
szakszerűn keményen

beborul az ég
közeleg a vég

Drága jó plébános
itt a kezem nem
disznóláb szorítsa
szakszerűn keményen

beborul az ég
közeleg a vég

Drága jó Istenem
beborul az az ég
közeleg az a vég
szakszerűn keményen

A gyerekek jobban tudják

A gyerekek jobban tudják
mint az angyalok
ébredni világot nézni
s szedni harmatot

Fenn repülnek kisangyalok
égi tollat lopok
kitakarítom a mennyet
s felhőt hámozok

Gyerek voltam azt gondoltam
Weöres Sándor vagyok
Az angyalok mind nevettek
merthogy buták vakok

Mit beszélnek rút angyalok
égi seprűt fogok
kitakarítom a mennyet
s felhőt hámozok

Tisztán emlékszem

Tisztelgésül életem egyik első Mesterének

tejsav vagy gyanta testvérek lettünk
korlátnak dőlök alattam mélység
ringat a hajó teste megremeg