Elmémnek égi harmat

A ködben nem látom a partot
Alig mozog alul a víztükör
Körbevesz tengernyi égi tejföl 
Hófehér a tejfehér fölött

A víz alatt az oszladozó kékben
Ébredezve halraj énekel
Halk csobbanása evezőcsapásnak
Remegés a ladik oldalán

Nyilván tudom hogy felszáll majd a köd
Nyilván tudom hogy látni majd a partot
Látni majd néhol halak hátát
A part felett a felkelő napot

Most mindezt szívem kész magába szívni
Elmém békéje könnyeket fakaszt
Kelteget egy jóleső bizsergés
Minden reggel megébred a szépség
Szívem mélyén tudtam mindig is

Égi s földi víz és könnyű pára
Elmémnek égi harmat
Szívemnek végső szent vigasz