Talányos bizonytalanság.

Égetően fontos lenne most tudni valami biztosat a jövőnkről.
Égetően fontos lenne hozni most egy jó döntést, tudni mit akarunk
és azt elkezdeni. És akkor semmi mást nem mondasz,
mint hogy „nem tudom”?!

Egyáltalán: fontos neked a mi közös a jövőnk? Egyáltalán: lesz még olyan, hogy együtt valamit tényleg karunk? Akarod ezt egyáltalán?

„Nem tudom.” „Lehet.” „Talán.”
Honnan tudod olyan biztosan hogy nem tudod?

Mitől van az, hogy olyan biztos vagy abban, hogy tényleg nem tudsz semmit arról, amit tudni nekem olyan fontos lenne? Mintha csak azt mondanád: most a „talán” az ami biztos – és az életet megalapozó biztos válasz pedig tévedés.

Mintha csak arra várnál, hogy én is bizonytalanná váljak, és így meg legyen a közös alap, a mi közös bizonytalankodásunk. Mintha csak biztos lennél abban, hogy minden bizonytalan. Mintha csak arra várnál, hogy az egész világ átalakuljon talányos, bizonytalan várakozássá.

Látom: égetően fontos neked ez a bizonytalanság. Nem értelek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük