Valahol másutt pereg az idő s odakint esik
kettesben maradtunk
hiába mennék innen viszem magammal jeled
hiába futnék innen hiszen itt ülök veled
Eltűntél rég és mégiscsak szól ez a zene
szövetségünket nem tudtam előre és az idő
valahol másutt pereg és esik az eső
Városom kapuit kulcsra zárták
az ajtók is csak résre nyitva
Csak a kertben maradt meg a madárdal
a lépcsőház csendes és nyugodt
hozzátok vezet a kopott régi korlát
nálatok megérkezem
Párnámra hanyatlok ágyam méz
dió s egy szép fonott kosár közt
ó drága tárgyaim őrizzetek
S a hajnal minket már el nem ér