Oktalanságok

“A nehéz problémákat vittem az imádságba. A nehéz problémák vittek az imádságba. ”

“… eljutni a forrásokig …”

“… ami tényleg párbeszéd és nem csak én mondom a magamét Istennek …”

“… a kapcsolataimban megtaláljam az Urat és az ő akaratát …”

“A jövőt keresni Istennel”

“A ráirányított figyelem által megtapasztalni, hogy ő szeretettel figyel rám.”

“… tényleg szükségem van rá, nem is kicsit…”

“… Nagyon könnyű megtalálni Istent, csak oda kell szaladni hozzá …”

“Az Úr itt van és Ő van a középpontban. Az ima Érte van … ”

“Csinálni kell. Tényleg. ÉS nem csak akkor lehet csinálni, amikor hiszek…”

“Végre igazából akartam, hogy Jézus velem legyen…”

“Bár a lelkigyakorlaton sokszor értelmetlen agyizzasztásnak éreztem a lectio divinát, itthon azon kaptam magam, hogy hiányzik, és végre sikerült ráéreznem arra, hogyan működik.”

“Nincs ima. Csak Isten meg én.”

“Nem az a fontos, hogy én mit érzek, hanem az hogy Ő itt van.”

“Ki vagy Te Uram? és ki vagyok én?”

“Nem én vagyok az egyetlen akinek nehéz, unalmas, és a titok annyi, hogy tovább kell imádkozni.”

“Tudatosítottam magamban, hogy az ima szellemi tevékenység, ezért lehetőleg olyan időt kell rá szánnom, amelyet szellemi aktivitásban tudok tölteni.”

“Az imából magamról tanultam a legtöbbet!”

“Kár túlgondolni amikor száraz időt érzel.”

“Kérj az elején!”

“Jézus mellettem van, amikor szólok hozzá és nem a távolban, velem van és figyel rám. Hallgat engem és szól hozzám, rám néz, megérint, megfogja a kezem.”