(A nyomtatható verziót innen töltheted le.
Ha valamit nem értesz, keresd meg a megfelelő leírást itt. Ha bármivel elakadsz, írj bátran e-mailt az aldjonmegteged@gmail.com címre.)

Lelkigyakorlat

A lelkigyakorlat egy belső folyamat, egy a bensőmben egyre erősödő megmozdulás-folyam. Nem mindig tudom pontosan mi történik bennem, de rá szeretnék hangolódni saját bensőmre, a bennem elindult folyamatra.

A lelkigyakorlat Szent Ignác szerint: az ember gyakorlatai, melyekkel saját lelkét gyakorlatoztatja. A „lelki” szó eredete szerint („pneumatikosz” vagy „spiritualis”) arra utal, hogy az adott gyakorlatban jelen van a Szentlélek. Tekintsük most úgy: ezekben a gyakorlatokban együtt-működöm a Lélekkel – és Ő is együtt-működik velem. Minél inkább belevetem magam, annál jobban meg akarok nyílni a Lélek segítségére – és minél jobban tapasztalom a Lélek segítségét, annál jobban akarok erőt venni magamon, hogy kövessem Őt.

Lelkigyakorlat a házastársammal

Nagyon nagy lehetőség van abban, hogy a házastársam velem jön ezen az úton. Ő ismer engem, ezért segít, ha visszajelzi, miképp tapasztalja meg Ő a bennem levő folyamatot. Abban, hogy a házastársammal „párhuzamosan” – azaz együtt, de mégis egyedül –végezzük a lelkigyakorlatot, a következő előnyök származnak:

– a lelkigyakorlat során a szolidaritásunkkal is és gyakorlati módon is segíthetjük egymást;

– jobban átélhetjük, hogy a hitben is társak vagyunk;

– visszajelzést, bíztatást kaphatunk, amikor úgy érezzük, nem haladunk;

– átélhetjük annak gazdagságát, hogy a társunk számára kegyelmeket esdhetünk ki.

Persze kockázata is van az ilyen közös útnak. Kérdés, hogy tényleg mindketten akarjuk-e? Szabadon fogok bele? Vagy engedtem a társam elvárásának, rábeszélésének? Önmagában ez sem baj, de fontos hogy valóban megszülessen a saját döntésem .

Célok

– A házasság misztériumának mélyebb felfedezése;

– Idő felszabadítása arra, hogy a házasság misztériumát mélyebben meg tudjuk élni;

– önmagunk legyőzése azokon a területeken, amelyek akadályoznak a házastársi kapcsolat növekedését.

– közös úton akarunk az imádságban növekedni. Nem ugyanúgy akarunk imádkozni, hanem együtt tanulni imádkozni, elfogadva a különbözőségeinket. Ebben a legfontosabb eszköz, hogy együtt készítjük elő az imádságot – és hogy megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. Fontos, hogy az ima előkészítését és a megosztást is együtt tanuljuk!

Első tisztázandó kérdés, hogy ezekkel a célokkal tudok-e azonosulni. Azaz konkrétan:

– Akarom-e a kapcsolatunk megújuljon, mélyüljön, növekedjen?
– Hajlandó vagyok-e bizonyos szokásaimat, feladataimat félretenni, hogy legyen több időm a kapcsolatomra?
– Belátom-e, hogy ez azt is jelenti, hogy harcolnom kell a gyengeségeim, függőségeim ellen?
– Tudom-e, hogy mindez csak Isten segítségével lehetséges?

HA NEM, INKÁBB NE VÁGJAK BELE …

Eszközök

Az első eszköz, hogy döntéseket hozhatok, amiket megerősítek azzal, hogy megosztom a házastársammal, a háttérimádkozómmal. (Persze lehetnek olyan elhatározásaim, amit nem szeretnék velük megosztani – de ha nem osztom meg velük, akkor valószínűleg nehezebb lesz a küzdelem). Napi fél óra személyes imádság (vállalásom szerint elmélkedés, szemlélődés, Jézus-ima vagy más forma) (A napi témákat-anyagokat tartalmazó lap elérhető lesz a lelkigyakorlat elején). A beszélgetések a házastársammal reggel (oratio) és este (orientatio) negyed óra és egy héten egyszer egy óra, a háttérimádkozómmal alkalomszerűen néhány perc (ez lehet telefonon is). Aszketikus gyakorlatok, a szeretet „kis tettei” és végül a háttérimádkozóm imái értem. Választhatok védőszentet magamnak a lelkigyakorlat idejére – különösen jó lehetőség Máriát és Józsefet így megszólítani – sőt szövetséget köthetek velük.

A kezdet

A kezdet nagyon fontos. Fontos, hogy tisztába legyek a lelki gyakorlatokkal, céljukkal, módjukkal. Ha először végzek lelkigyakorlatot a hétköznapokban, akkor ez igen nehéz és bonyodalmas lesz, oda kell magam szánjam. Igaz ennek előnye is lehet: még jobban elszántságra van szükségem, még komolyabban eldönthetem, hogy tényleg el akarom végezni a lelkigyakorlatot.
Fontos alaposan megfontolni, miért akarok belevágni, és nagyon kérni az Urat, hogy segítsen. Annyira fontos ezt tisztázni és kérni, hogy az első két napra csak egy-egy gyakorlat van a következő módon:

Egy órás beszélgetés a házastársammal.
Először végiggondolom, hogy
– 1. nap: MIÉRT VÁGOK BELE ebbe a lelkigyakorlatba
– 2. nap. MIT SZERETNÉK VÁLLALNI A CÉLOK érdekében (negyedóra);
Megosztjuk egymással a céljainkat, de még nem vizsgáljuk, reálisak-e (negyedóra)
Csendes imában Isten elé visszük a terveinket, kérve, mutassa meg: Ő merre akar vezetni (negyedóra)
Megosztjuk egymással, hogy a csend mit erősített fel bennünk (negyedóra)

(Ha van háttérimádkozónk, ezt az egy órás beszélgetést kísérheti az ő – lehetőleg egyidejű – imája.

Napi vállalt imádság. „Egyedül Istennel.”

Jézus fájdalommal ezt kérdezi a tanítványoktól: „Még egy órát sem tudtok virrasztani velem?” Az, amit én adhatok: a hűségem. Ezért mindennél fontosabb, hogy a vállalt imaidőt odaadjam Istennek – és viszonzást ne várjak, hanem bízzam a „jutalmat” arra, akinek hatalmában áll életet adni.

Hogy milyen módon imádkozom – ez másodlagos, de azért ebben is azt keressem, hogy Isten milyen imamódot szánt nekem. Ő ismer engem, Ő tudja, hogyan tudok „jobban eljutni CÉLBA”.

Beszélgetés a párommal: tapasztalatok megosztása

Az a fő kérdés, hogy miben fedeztem fel, hogy „ez valóban lelkigyakorlat”. Azt a benső folyamatot szeretném a társamnak megmutatni, amiben Isten maga van jelen.

Aki valóban meghallgatja a másikat, az elsősorban figyel. Meg akarja érteni a másikat, de nem a kutakodó értelemmel, hanem a szeretet érdeklődésével. Ráhangolódik, együttérez és végül megért. Ezért lehetőleg nem kérdez, nem jelez vissza, mert ezek is eltéríthetik a másikat igazi mondandójától. A Lélek vezeti őt a lelkigyakorlatban és abban is, hogy mit oszt meg velem – ezért végül is „vallásos áhitattal” hallgassam a beszámolóját, megosztását.

A legfontosabb hibák, amit a meghallgató személy elkövethet:

Moralizálás: erkölcsi elvek (ráadásul az én erkölcsi elveim) mentén direkt módon értékelem az ő cselekedeteit.

Kioktatás, direkt tanácsadás: valamifajta mindentudó pozícióból megmondani neki, mit tegyen

Általánosítás: nem az ő személyes valóságára, élményére koncentrálok, hanem általános módon reagálok.

Bagatellizálás: amikor a dolgot jelentéktelennek tüntetem fel.

Értelmezés: amikor rögtön elkezdem elemezni a helyzetét, és magyarázatokat fűzök hozzá.Értetlenkedés: a kérdésemmel megakasztom, az elbeszélésből kibillentem.

Ezekkel a reakciótípusokkal az a baj, hogy nem veszik komolyan a másik élményét, az érzelmi állapotát, hogy neki mi okoz nehézséget. Ennek megfelelően azt az érzetet keltik benne, hogy nem értették meg, ezáltal rombolja a köztünk lévő bizalmat.

Amikor meghallgatom a másikat, Isten eszköze vagyok: figyelmem az Ő figyelme, empátiámban Isten „beleérző-képessége” válik érzékelhetővé. Amikor meghallgatom a másikat Jézus vagyok számára, a Feltámadott, aki az emmauszi úton meghallgatja a gyászoló tanítványokat. Segítek a másiknak, hogy felismerhesse Isten cselekvését a belső folyamataiban.

„Jézusnál nyilvánvaló összefüggés van a keresztény egység és a világ megváltása között”(Maurice Villain) Amikor tehát Isten dolgairól beszélgetünk – megváltásunk titka jön közelebb hozzánk.

Napindító – oratio. „Egyedül a házastársammal és Istennel.”

Oratio – azaz kérés. Azért nevezem kérésnek, mert a lelkigyakorlatban a reggelek mindig újrakezdések az Úrral. Ugyanakkor ezen negyedórák nem kifejezetten imádságok – bár nagyon fontos, hogy Isten jelenlétében történnek.

Tudatosítom, hogy Isten itt van velünk;
a napi téma és a szentírásai szakasz elolvasása. (Néha csak „témamegjelölés” van);
csendes megnyílás a hallottakra;
röviden megosztom a házastársammal, mit indít el bennem ez a szakasz;
elhatározás megerősítése, az Úr segítségének kérése a napra.

Napzáró – orientatio. „Egyedül Istennel és a házastársammal.”

Orientatio, azaz irány-keresés, irányba állás. Azért nevezem így, mert a lelkigyakorlatban az estében szükséges megnézni, hol is tartok, ránézni a teljes folyamatra egy bizonyos objektivitással. Azt keresem: Isten milyennek láthatja a lelkigyakorlatomat.

Tudatosítom, hogy Isten itt van velünk.
Milyen napom volt? Hol találom benne Istent?
Megosztom a házastársammal,
Csendes megnyílás az elhangzottakra.
Visszajelzés a másiknak: „mi érintett meg”.
Rövid szóbeli ima: hálaadás, dicsőítés

További lehetőségek a lelkigyakorlat elmélyítésére

Ha úgy érzem, hogy szükségem van tovább eszközökre, válogathatok az alábbiakból.

A háttérimádkozó és a többiek

A lelkigyakorlat során nagy segítség, ha nagylelkű társaim vannak. A háttérimádkozóm is egy sajátos lelki utat jár be: azáltal egyesül Istennel, hogy magát az én szolgálatomra bocsátja, napi imáit az én lelkigyakorlatomért mondja el. Jó ha van egy csoport, társak, akik velem hasonló úton járnak. Nem adunk egymásnak tanácsot, tkp. még segíteni sem akarjuk egymást. Engedjük, hogy az Úr formáljon minket azáltal, hogy együtt megyünk az úton.

Aszketikus gyakorlatok és a szeretet apró tettei

Ezekben tudom megélni, ébren tartani ill. kifejezésre juttatni az elkötelezettségem. Egyszerűbb, szabadabb és derűsebb ember szeretnék lenni. Fel is ajánlhatom ezeket a lelkigyakorlat eredményességéért. Egy részük időt szabadít fel, amit a házastársi kapcsolat építésére használhatok fel. Talán elegendő, ha egy olyan életmód irányába indulok el, ami néhány évtizeddel ezelőtt még természetes volt.

Az alábbi felsorolást tekintsem ötlet-halmaznak, amiből szabadon választok, aszerint, hogy mi az ami számomra leginkább a megszentelődés útja. Törekedjek arra, hogy a vállalásom józan, reális legyen, de ne elégedjek meg a középszerrel. Azt keressem, ami jobban elvezet a célba: a házastársi kapcsolatom megújítására

A szentírásban hét kifejezést találunk, amelyek az aszkézis különféle árnyalatait jelentik.

Lemondás: Aki nem mond le mindenről amije van, nem lehet az én tanítványom” (Lk 14,33) „elhagyván mindenüket követték” (Lk 5,11)
Önmegtagadás: „Aki követni akar, tagadja meg magát” (Lk 9,23)
Önsanyargatás: „Sanyargassátok tehát tagjaitokat” (Kol. 3,5)
„Ha megölitek a lélekkel a test cselekedeteit, élni fogtok” (Róm. 8,13)
A testnek és kívánságainak keresztrefeszítése: „Akik pedig Krisztuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és kívánságokkal együtt” (Gal 5,24)
Halál és temetés: „Hiszen meghaltatok és életetek el van rejtve Krisztussal az Istenben” (Róm 8,13)  „A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba” (Róm 6,3–4)
A régi embernek levetkezése és az újnak felöltése: „Vetkőzzetek ki a régi emberből és cselekedeteiből és öltözzetek fel az újba” (Gal 5,24)
Harc, küzdelem: „A jó harcot megharcoltam” (Kol 3,3)

Példák az aszkézisre

Böjt:
– hús ill. bőséges, ünnepi étkezés, alkohol
– szigorú böjt szerdán és pénteken
– étkezések közötti böjt (nincs nasi)
– szénsavas és édes italok

Küzdelem a „modern függőségekkel” – mit kell nagyon korlátoznom, miről kell teljesen lemondanom?
– filmek, sportközvetítések
– hírek olvasása
– felesleges géphasználat, mobilozás
– számítógépes játékok
– munka-alkoholizmus

A „test fegyelmezése”
– Hideg vízben való zuhanyzás
– Sportolás
– Fizikai munka
– Kirándulás a házastársammal

A szeretet tettei,
apró figyelmességek a házastársam felé
– hiszen végül is ez egy házas-lelkigyakorlat

valami apró ajándék, ami kedves neki (nem édesség, hiszen most …)

valamit megtenni, amit amúgy ő szokott, de ami gyakran terhes neki
foglalkozni a kicsikkel, amíg ő imádkozik

néhány percet rászánni arra, hogy olyan dicséretet fogalmazzak meg, ami tényleg jól fog esni neki

a közös beszélgetésre egy perccel előbb elkészülni, nem megvárakoztatni őt

a közös helyiséget rendbe tenni, szépíteni

a szüleit felhívni telefonon – imádkozni értük

a gyerekeknek mesélni arról, annak idején miért is szerettünk bele a társunkba

a gyerekeim értékeiben őt látni

valami régi vagy épp aktuális dolgot megbocsátani

szeretettel figyelmeztetni, tanítani, vigasztalni – előtte legalább öt percet imádkozva

ha nincs bennem szeretet: nem-figyelmeztetni, nem-tanítani, még csak nem is vigasztalni

jó tanácsot kérni

ha megbánt, arra gondolni: együtt akarunk megszentelődni

egy régi szép közös emlékről imádkozni, majd felidézni

azért imádkozni, hogy Isten őt még jobban szeresse

ha kudarc éri, megáldani

a panaszkodását szeretettel végighallgatni

ha beszél hozzám, figyelni rá, nem közbeszólni

ha nehéz neki a közös imánk v, beszélgetésünk közben valami, türelemmel lenni, magamban imádkozva őérte, hogy Neki segítsen most Isten

adni neki valamit, amit úgy vettem vagy készítettem, hogy közben érte imádkoztam

bocsánatot kérni tőle

megmondani, ha valami jól esett Tőle

imádkozni, hogy a nehézségeinkben lehetőséget lásson

ha veszekedtünk, Érte imádkozni

a kisebb gyerekeinknek mesét írni-rajzolni családunk (apa-anya, majd ők) történetéről

“heppjét” (lehajtani a wc-ülőkét; ne maradjon morzsás a konyhapult …) egy héten át figyelembe venni

“csak úgy egy semmiségről” sms-t írni neki napközben

Nem teszek szóvá olyan, számomra bosszantó dolgot, amit máskor szoktam.

Rendet rakok, kitakarítok olyan helyen, ami neki fontos.

Nem húzom az időt olyannal, ami őt bosszantja

Kikísérem reggel, ha előbb indul el, mint én.

Amikor hazaérkezik abbahagyom amit épp csinálok, hogy fogadjam, elé megyek

csinos/lovagias vagyok itthon (is)

nem panaszkodom

nem akkor beszélek mással hosszasan telefonon, amikor ő is ott van

megpróbálok megérteni, megbocsájtani egy régi zűrös ügyet.

imádkozom egy olyan rokonáért, ismerőséért, aki neki fontos, de nekem nehéz ember.

hagyom, hogy úgy ossza be az idejét, ahogy ő gondolja

nem bosszankodom, ha elől hagyja a dolgait – elteszem én helyette, ha tudom.

érdeklődöm, ha fontos neki valami

nem faggatom, ha nem akar valamiről most mesélni

hálát adok azért, mert nem olyan mint én.

hálát adok azért, mert olyan, mint én.

hálát adok azért ,mert van…!

Még régebben készült néhány videó – vigyázat, erősen teo-teoretikus!

Ha mindezt elolvastad, itt találod meg a napi anyagokat.